Miért csal az alkoholmérő, ha meleg a párlat

Az alkoholmérő valójában nem alkoholt mér, hanem sűrűséget. Egy súlyozott üvegtestet úsztat a folyadékban, és abból, hogy milyen mélyre süllyed, következtet az alkoholtartalomra. A skálát pedig egyetlen hőmérsékletre kalibrálják: 20 °C-ra.

Mi történik más hőmérsékleten

A folyadékok melegítve kitágulnak, tehát a sűrűségük csökken. A ritkább folyadékban az úszó mélyebbre süllyed — a műszer pedig ezt magasabb alkoholtartalomként értelmezi.

• Meleg párlaton a mérő többet mutat a valóságnál.
• Hideg párlaton kevesebbet.

Ezért a korrekció iránya mindig ellentétes az eltérés irányával:

valós fok = leolvasott érték − 0,33 × (hőmérséklet − 20)

Például 25 °C-on leolvasott 52 V/V% valójában 52 − 0,33 × 5 = 50,4 V/V%. Öt fok eltérés másfél százalékot jelent — bőven annyit, hogy egy 50 fokosnak szánt palack ténylegesen 48 fokos legyen.

A közelítés korlátai

Ez a 0,33-as szorzó egy egyszerűsítés. A valódi összefüggés nem lineáris, és nemcsak a hőmérséklettől függ, hanem magától az alkoholtartalomtól is: egy 40 fokos párlat máshogy viselkedik, mint egy 70 fokos.

A képlet szobahőmérséklet közelében, pálinkatartományban néhány tized százalékon belül használható. Minél messzebb kerülünk 20 °C-tól, annál nagyobb a hiba — ezért utasítja el a kalkulátor a 0 °C alatti és 40 °C fölötti értékeket ahelyett, hogy extrapolálna.

Hivatalos vagy kereskedelmi célra az OIML alkoholometriás táblázatait kell használni, nem ezt a képletet.

Hogyan mérjünk jól

1. Töltse a párlatot egy magas, keskeny mérőhengerbe, ne közvetlenül az üstből.
2. Várjon, amíg a hőmérséklet kiegyenlítődik — hígítás után akár fél órát is.
3. Mérje meg a folyadék hőmérsékletét ugyanabban a hengerben, ne a levegőét.
4. Az úszót pörgesse meg finoman, hogy ne tapadjon a henger falához.
5. A skálát a folyadék szintjének alsó íve (meniszkusz) mentén olvassa le, szemmagasságból.

A leggyakoribb hiba nem a korrekció elhagyása, hanem a türelmetlenség: frissen hígított, még meleg párlaton mérni.